Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tisztelettel kérem a hallgatókat, hogy alább, e bejegyzéshez írt hozzászólásaikban osszák meg velem az e félévben tartott órákkal és a honlap működésével kapcsolatos véleményüket. Nemcsak megerősítő, hanem kritikai megjegyzéseket is szívesen fogadok, és remélem, minél többen veszik majd a fáradságot, hogy kommentárjukkal segítsék az eddigi hibák kijavítását, illetve a jól dolgok fönntartását, további tökéletesítését. Természetesen nyugodtan nyilatkozzanak névtelenül, de szívesen veszem, ha a megnyilvánulásokból kiderül: melyik óráról is van szó.

Köszönettel az egész féléves munkáért és figyelemért:
FMI

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

szöveg- és kiadványszerkesztés

(B.Zs., 2009.01.14 18:31)

Tisztelt Tanár Úr!
Összeszedtem a gondolataimat a kurzusról.
A kurzusról: Nagyon hasznosna tartom és külön köszönet az óravázlatokért ill. órai bemutatásért. A félévi feladat megoldása több időt vesz igénybe (az órán tanultak átnézése után is), mint amennyit a Tanár úr prognosztizált.
A honlapról: az archívum könnyebben kezelhető lenne, ha nem dátumonként, hanem kurzusonként lennének csoportosítva a bejegyzések.
A hivatkozások rendszerével kapcsolatan néhány (könyvtárosként abba az irányba elfogult...) észrevétel:

Néhány kisebb eltérés található a mintaként említett doktori disszertáció bibliográfiája és a honlapon órai vázlatként feltüntetettek közt. (Pl. kiadó csupa nagybetű- ill. nagy kezdőbetű)
1. A nevek közé iktatott nagy kötőjel szóköz nélkül megtévesztő lehet (esetleg dupla névnek nézhető), célszerűbb lenne talán a pontosvessző.
Pl.Amiet, Robert-Colliard, Lin névcsoportnál a Robert-Colliard nézhető összetett névnek.
2. az in szócska a könyvtári szabványban arra az esetre is alkalmazható, amikor egy folyóiratcikkre hivatkozunk ( könyv része, tanulmánya mellett). A szerző és a cikk címe így is kiemelődik - ami valóban fontos szempont - és a folyóirat periodicitás jelzésével világosan elkülönül a gyűjteményes kötettől, így nem keverhető össze.A könyvtári katalógus elméletileg leírja cikkek szerint is a folyóiratot, csak a folyóiratok mennyisége miatt a feldolgozás nem mindig valósul meg.
3.A kiadó jelölésénél a "nem beszerezhető" kategória kissé szubjektívnek tűnik
4. A p betűk használata azért lehet esetleg indokolt az oldalszámoknál mert így szakaszokat (p. 23-35.), egész könyvet (89 p.) vagy csak egy oldalt (p. 567.)is hivatkozhatunk.
Teljesen megértem az órán kifejtett szabvány szándékát (a könyvtári nézőponttal szemben egy
felhasználóbarátabb, de strukturált rendszer), de néhány ponton úgy érzem, közelíthetne a könyvtári
szabványhoz és ezzel még szélesebb kör számára válna használhatóvá. Csak arra gondolok hogy egy szabvány (jelen esetben a nemzeti hivatkozási szabvány

http://www.prazsak.hu/msz_iso_690.pdf) mégis betöltheti szerepét, mert az egységesség a fontos pont, nem feltétlenül az, miben egyezünk meg egységesként. A nemzeti szabvány, mivel (elméletileg) a
legszélesebb körben használt, ezért javallható. Erre példa, hogy az a könyvtár, ahol nem a szabvány szerint vezetik be az elektronikus katalógusba a szerzőneveket (csak név, név és születés/halálozás,
név és születés variációk), ott egyes könyvek nem megtalálhatóak, nem kereshetőek könyvtárközi közös
rendszerekben utalók nélkül, (ennyi miatt) illetve szétszóródnak három beírt névtípus alá.
Köszönöm a véleményezés lehetőségét!