Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ZSOLOZSMA, 9. óra

2008.11.12

A KANTIKUMOK

Ószövetségi énekek, jóval több van belőlük, a zsoltárokhoz közeli műfaj, de némelyikben hosszabb sorok, expresszívebb fogalmazás. Költőileg különösen megragadók. Már a Benedek-regula tanúsága szerint megvannak, további párhuzam a bizánci orthros-utrenye ódái. A kantikumok hagyományos rendje:

- Vasárnap: Benedicite (a három fiú éneke a tüzes kemencében, folytatása a kántorböjti szombatokon, ez volt a Mária-zsolozsmák és az ünnepnapok kantikuma is, sőt a recessus altaris-ban a misén is használták) 
- Hétfő: Confitebor (Izaiás éneke) 
- Kedd: Ego dixi (Ezekiás éneke, szintén Izaiás könyvéből, ez volt a halottas zsolozsma kantikuma is) 
- Szerda: Exsultavit (Anna éneke, Királyok első könyve, amikor Sámuel prófétát megfoganja) 
- Csütörtök: Cantemus Domino (Mózes éneke a Vörös tengeren való átvonulás után, mint az egyik nagyszombati traktus is) 
- Péntek: Domine audivi (Habakuk éneke, Habakuk könyvének végéről, mint az egyik nagypénteki traktus, de más fordításban) 
- Szombat: Audite caeli (Mózes tanító éneke a Deuteronomiumból, igen hosszú, de talán a legmegragadóbb kantikum)

További kantikumok:

1. Újszövetségiek Lukács 2-ből: 
- Magnificat (Mária éneke az Erzsébettel való találkozáskor, tkp. Visitatiókor, keleten az utrenyében)
- Benedictus (Zakariás éneke ajkai megnyílásakor, tkp. Szentivánkor)
- Nunc dimittis (Simeon éneke, mikor Jézust ölbe veszi, tkp. Gyertyaszentelőkor - a monasztikus zsolozsmából hiányzik, keleten a vecsernyében)

2. Monasztikus kantikumok: 
A monasztikus zsolozsmákban a vasárnapok III. nokturnusában Izaiás 33-ból: 
- Domine miserere, Audite qui longe estis, 
és Sirák fia 36-ból: 
- Miserere plebi tuae.

3. A X. Pius-féle reform kantikumai: 
A laudeseknek van 1. és 2. sorozata, ezekből az 1. az ünnepi és a köznapi, a 2. a böjti. Vasárnap csak egyféle laudes van. A 2. sorozatban vannak az eredeti kantikumok, az 1-ben pedig ezek: 
- Hétfő: Benedictus es (Dávid éneke, Krónikák 1) 
- Kedd: Magnus es (Tóbiás éneke, uo. 13) 
- Szerda: Hymnum cantemus (Judit éneke, uo. 16) 
- Csütörtök: Audite verbum (Jeremiás éneke, uo. 31) 
- Péntek: Vere tu es Deus (Izaiás éneke, uo. 45) 
- Szombat: Miserere nostri (Sirák fia éneke, uo. 36)

Mindezek átkerülnek a LH-ba, és továbbiakkal egészülnek ki. Ugyanott a 3 bencés kantikum is szerepel a függelékben mint a vasárnapi olvasmányos imaóra kiegészítése virrasztásokhoz (evangéliumokkal). A nagyobb ünnepekre további kantikumokat ajánl ugyanitt.

A ZSOLOZSMA ALKATRÉSZEI 1. 
Az olvasmányanyag - A kapitulum

A kapitulum nem rövid olvasmány, a jelentése fejezetecske (egyébként még káptalan vagy oszlopfő lehet). Állva hallgatják, a celebráns énekli, saját tónusa van, nem lehet hosszú, a nagyobb hórákban gyertya és palást tartozik hozzá. A köznapi kapitulumok szövege áldás vagy buzdítás, tehát nem olvasmány-értékű.

Az ünnepi kapitulumok a legtöbb rítusban a nap szentleckéjének 3 részre osztásából lesznek. Az 1. szakasz a vesperásokba, a laudesbe és a terciába kerül, a 2. a szextába, a 3. (általában a leghosszabb) a nónába. A príma és a kompletórium kapituluma állandó. Ezt a jellegét erősíti, hogy püspöki vesperásban egy szubdiákonus olvassa a leckeoldalról. A római rendszerben a közvasárnapok kapitulumai Szentháromság-vasárnap szentleckéjéből vannak ily módon. Ezért míg a nagy antifónák és a homília az evangéliummal tartják a kapcsolatot, addig a kapitulum a szentleckével. Így van jelen a misében a zsolozsma, és viszont.

A premontrei rítusban a kapitulum a scriptura occurrens-ből (a matutínumban éppen olvasott könyv, azaz história, ld. később) vétetik, sokszor ez kb. egy hónapnak felel meg. Ezt a rendszert vette át a kis diurnále-sorozat és a Népzsolozsmák.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.