Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TRIDENTI RÍTUS, 10. óra

2008.11.28
A RÉGI LITURGIA VISSZATÉRÉSE MAGYARORSZÁGRA

Két vonalon történt: az egyik az FSSPX működése, a másik az egyházzenei-liturgikus mozgalomhoz kötődik.

1) Az FSSPX a bizonytalan, tehát 1988 előtti helyzetben is működött Magyarországon. Voltak régi misék a Jáki kápolnában, majd a helyzet romlása után szállodai szobában, végül máig egy Thököly úti magánházban berendezett kápolnában kéthetente. Ezekről bővebb információk: www.katolikus-honlap.hu (valamikor fönt volt egy áttekintés a régi misékről 1970 és 2006 között, de most nem találom). 
2) Robert Skeris amerikai pap, a pápai egyházzenei intézet nyugalmazott igazgatója és az észak-amerikai egyházzenei társaság elnöke lehetőség szerint mindig a régi rítust végezte, illetve végzi. Dobszay Lászlóval való közeli kapcsolata miatt is többször járt Magyarországon, illetve fogadott magyarokat Rómában. Magyarországon tartott magánmiséin részt vettek az egyházzene-tanszék hallgatói is. A Palestrina-év idején fölmerült, hogy a hetenként Palestrina-zenével celebrált misék régi rítusúak legyenek, de ehhez Paskai bíboros úr (akinek személyes kifogása nem volt) a magyar papság föltehető ellenállása miatt nem járult hozzá. Az esetleges visszautasítástól való félelem miatt ezért 2003-ban (Cantate-vasárnap) püspöki engedély nélkül mutatott be Skeris atya nyilvános, sollemnis misét Belvárosi templomban a tanszék és a Schola Hungarica közreműködésével, Balogh Piusz atya mint diákonus és Földváry Miklós mint szubdiákonus asszisztenciájával. Ennek nagy nyilvánossága és visszhangja volt, némi letolás után utólag jóváhagyták. A rendszeres, legitim liturgiákhoz a következő út vezetett:

a) Alácsi Ervin János magyar teológus belépett az FSSP dentoni szemináriumába - kapcsolatfelvétel Dobszayval. Az ő hívására A. Devillers előző generális vele együtt Magyarországra látogat, Erdő Péter fogadja őket és fölveti a megtelepedés lehetőségét.
b) Dobszay László „The Bugnini-Liturgy or the Reform of the Reform” című könyve megjelenik, nagy nemzetközi visszhang, meghívás a FIUV elnökségi ülésére. Ennek nyomán találkozó: a Szent Ágoston Liturgikus Megújulási Mozgalom csatlakozzék a FIUV-hoz. Döntés: egy az egyben nem, de támogatja, az ügyet képviselje D. helyett Földváry. Római bemutatkozás 2005 őszén, ld. http://data.hu/get/953350/Tezisek_az_Una_voce_magyarorszagi_megtelepedesevel_kapcsolatban_Dobszay.doc.html majd ennek valóban elhangzó változata: http://data.hu/get/953360/FIUV-Bemutatkozas.doc.html Az egészről: http://www.ifuv.org/docs/GA_report2005.html Később ezt a vonalat a CLSMA veszi át, hivatalosan már kizárólag a régi rítusra koncentrálva.
c) Lipovszky Gergely pálos atya Rómában megismerkedik a régi rítussal, elkötelezettjévé válik és megismeri a templomos lovagrendet (Poggibonsi székhellyel, sienai egyházmegye). Miután hányattatások után a pálos rendből kiteszik, a templomosok prelátusa lesz. A magyar templomosoknak 2005-ben rendi szemináriumot szervez Máriabesnyőn a liturgiáról, utóbb ez jelenik meg „A jó harc.” cím alatt. Megrendelhető: miles.christi@templomosok.hu (ugyanitt a Miles Christi folyóirat, de az kapható a tanszéken is). Mindkettő vegyes, de közöl igen hasznos írásokat is. LG honlapja: www.katolikus-traditio.hu 
d) 2003-ban az egyházzene tanszék hallgatói március 8-án FM kezdeményezésére teljes esztergomi matutínumot végeznek. Ebből jön létre lassan a Szent Mihály Laikus Káptalan. Erről: www.capitulumlaicorum.blogspot.com Idézet a történetéről:
„A Szent Mihály Laikus Káptalan, hivatalos, latin nevén a Capitulum Laicorum Sancti Michaelis Archangeli jogilag is elfogadott intézménnyé válása Magyarországon folyamatban van, nemzetközi szinten a hagyományos római liturgiához kötődő fiatalokat tömörítő, berni székhelyű nemzetközi szövetség, a Fœderatio Internationalis Juventutem magyar tagszervezete. A közösség tevékenysége 2003. március 8-án, nagyböjt első vasárnapjának előestéjén kezdődött, amikor Földváry Miklós István, a közösség világi vezetője kezdeményezésére a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének néhány hallgatója és több más érdeklődő először énekelt történetileg hiteles, rövidítetlen formában virrasztó zsolozsmát a középkori Esztergom liturgikus szokása szerint. A zsolozsmák ettől kezdve hagyománnyá váltak, így hamarosan eljutottunk odáig, hogy évente legalább tizenkétszer, a legnagyobb ünnepek alkalmával és a jeles időszakok kezdetén esztergomi rítusú matutínumot és laudest énekeljünk. A zsolozsmák „törzsközönsége” hamar megállapodott, a szertartások szöveg- és dallamanyagának összeállítása, illetve zenei és ceremoniális megvalósításuk pedig megkövetelte a feladatok szabályos beosztását. Ennek köszönhetően öltött a rendszeres résztvevők csoportja – legalábbis ami a belső tagozódást illeti – szervezett formát, és alapított laikus káptalant (a név a káptalanok ma már többnyire nem gyakorolt, liturgikus szerepére utal, de egyértelművé teszi a tényleges, klerikusi káptalanoktól való különbséget). Jelenleg tizenkilenc rendes és huszonhat pártoló tagot számlálunk [azóta többet]. A közösségnek a latin liturgikus hagyományok iránti ragaszkodásából természetesen származott, hogy amikor 2005-től kezdve kapcsolatba léphettünk a római rítus régibb, úgynevezett „tridenti” formáját végző közösségekkel, ihletést nyertünk arra, hogy érdeklődésünket és működésünket kiterjesszük a zsolozsma mellett a misére, majd a szentségek és szentelmények kiszolgáltatásainak mindegyikére, egyszóval a teljes liturgiára. E törekvés jegyében 2006 őszén engedélyt kértünk és kaptunk Eminenciás Erdő Péter bíboros úrtól a hagyományos római rítusú szentmisék havonkénti bemutatására a városligeti Jáki kápolnában. A szentmisék a káptalan tagjainak énekes és oltárszolgálata mellett, missa sollemnis formájában lettek bemutatva a Szent Péter Papi Testvérület (Fraternitas Sacerdotalis Sancti Petri) egyik fiatal, krakkói papja által. Eddigre azonban már régóta együttműködött a káptalannal, sőt hamarosan annak klerikus vezetőjévé vált Kovács Ervin, aki szabadkai egyházmegyés papként Rómában folytatott posztgraduális, liturgikai tanulmányokat, és ott sajátította el a régi rítus végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. (A havonkénti, ünnepélyes szentmiséken diákonusként szolgált, és ő mondta a szentbeszédeket is. Később főpásztora hozzájárulásával elhagyta az egyházmegyés köteléket, és a Szent Péter Papi Testvérület bécsi apostolátusán szolgált. Miután sem a testvérület, sem az Esztergomi Főegyházmegye nem mutatott hajlandóságot az állandó magyarországi együttműködésre, végül a Premontrei Rend Gödöllői Perjelségére jelentkezett, ahol jelenleg noviciátusát tölti.) Amikor tehát Őszentsége XVI. Benedek pápa Summorum pontificum kezdetű, 2007-es motu propriójával mint a római rítus rendkívüli formáját visszahelyezte jogaiba az általunk követett liturgiaváltozatot, minden föltétel adva volt ahhoz, hogy külföldi közreműködés nélkül, saját erőből biztosítsuk Budapesten a vasár- és ünnepnapi szentmiséket és a szentségek kiszolgáltatását. Ez a lehetőség tavaly november 18-tól kezdve vált valósággá. A káptalan zsolozsmáinak eleinte a Keleti Károly utcai Krisztus Király-templom adott otthont, majd a hajdani margitszigeti premontrei prépostság Szent Mihály-kápolnájában végeztük a szertartásokat. Végül az utóbbi három évben Füzes Ádám főtisztelendő úrral való, kollegiális és személyes jó viszonyunknak, valamint az igényes liturgia és egyházi zene iránti közös szeretetünknek köszönhetően a Váci utcai Szent Mihály-templomban gyűltünk össze. A templom szép, ízlésesen fölújított belső tere és központi fekvése is igen kedvezőnek bizonyult. A templommal és tágabb környezetével való kapcsolatot tovább erősítette, hogy a rendszeres vasár- és ünnepnapi szentmiséknek végül Főtisztelendő Osztie Zoltán plebános úr biztosított helyet a belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplomban.”
Ennek hátterében még:
2005: az FSSP a kölni katolikus ifjúsági világtalálkozóra Wigratzbad-Düsseldorf helyszínekkel tradicionalista ifjúsági gyűlést kezdeményez „Juventutem” címen. Magyar szervezés és csapat, maradandó élmények (a már említettek aktív előkészítő munkájával és/vagy részvételével).
2006: Adorjáni latintábor, egy hetes elméleti és gyakorlati tréning a sollemnis miseliturgiához, első kérelem Erdő Péterhez, válasz nincs. További három levél után novemberben (összehangolt akcióval szinte kikényszerített válaszlevél nyomán) megvalósul az első nyilvános mise (utána még vízkereszt, nagyböjt D1, fehérvasárnap, pünkösd). Bernben megalakul a FIJ, alapító tagok FM és Nényei Sára, a CLSMA tagszervezet.
2007: Summorum pontificum, sümegi papi találkozó, a Szent Ágoston Liturgikus Műhely megalakulása, AEJ kilép az FSSP-ből, bizonytalanság, majd doktorálás Rómában, végül katonai ordinariátus. Rendszeres misék: először a pesti ferenceseknél merül föl Barsi B. közbenjárására, de elutasítják, végül a Belvárosiban engedélyezik, azóta ott van.
2008: Folytatódnak, liturgikus konferencia, nemzetközi nyilvánosság.
További helyek vagy kezdeményezések az országban: a veszprémi egyházmegyében Cséry Gergely és Simon Gábor az első miséjét régi rítusban celebrálja. SG előbb Keszthelyen, újabban Városlődön heti rendszerességgel misézik. Debrecenben sok kezdemény, de még semmi megvalósulás. Alkalmi szertartások, főleg a CLSMA révén más városokban, kétszer a Felvidéken.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nagykovácsi

(Tóth Tamás, 2009.02.24 19:52)

Irigylem a problémáitokat. Az Istenhez való eljutáshoz, a "hozzásimuláshoz", nektek már csak ez hiányzik? De jó nektek!

Re: Nagykovácsi

(Tapsihapsi, 2012.10.06 02:57)

Azt nem értem meg, hogy ha valaki a régi rítusban találja meg az Istennel való kapcsolatának a kifejezését, akkor miért kell ilyen lekezelően elintézni, ahogyan Tóth Tamás az imént, vagy ahogyan a magyar püspökök töbsége?... Gospel havajozni meg nagymarosozni azt lehet, de a múltat végképp el kell törölni, vagy most mi van?

l.kiss@sbcglobal.net

(kiss laszlo, 2010.03.01 15:53)

Nagyon erdekes cikk, segit megerteni a magyar helyzetet. Sok siker kivanok a zsolozsmazashoz is es a szentmisekhez is

kiss laszlo