Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VALLÁSTÖRTÉNET, 8. óra

2008.11.03

JAMES GEORGE FRAZER

Ellentmondásos személyiség, akiben a vallási jelenségek iránti nagy fogékonyság és az ábrázolásukban mutatkozó romantikus lelkesedés találkozik mindezen jelenségek legteljesebb, racionalista-materialista elutasításával.

Élete

Szül. 1854, Glasgow, szülei a Free Church of Scotland (pietista, nonkonformista irányzat) tagjai. Anyja kedves, társasági jelenség. Szüleit tiszteli és szereti, de a vallással szemben már korán kritikus. Tanulmányait a Larchfield Academy-n alapozza meg, majd a glasgow-i egyetemen folytatja. Alapvetően görög-latin stúdiumok, kedvelt latintanára G. Ramsay, emellett logika és természetfilozófia. Meghatározó alapok: 1. klasszika filológia, 2. romantikus és emelkedett kifejezésmód, 3. a természeti törvényszerűségek kiszámíthatóságába vetett hit. Később (1874) Cambridge, Trinity College, kevés oktatás, sok olvasás, főleg antik auktorok és XVIII. sz. angol szépírók. Nagy magánkönyvtárat rendez be. 1878: németországi tanulmányút (Heine), majd disszertáció: The Growth of Plato's Ideal Theory. Ösztöndíj élete végéig, "szerény anyagi körülmények". A 70-es évek végén apja kérésére jogi tanulmányok, de nem praktizál. Meghatározó találkozások vallástörténeti és etnológiai vonalon: 1. Tylor Primitive Culture-je, 2. W. R. Smith megismerése. (Két ellentétes személyiség, de közös gyökerek - skótok, Free Church, szoros barátság.) Az ő révén részvétel az Encyclopedia Britannica szerkesztésében, totem és tabu szócikkek. 1894: Smith halála, ezután búskomorság, majd házassága Elisabeth Grove-val (francia özvegy, a továbbiakban a férjét népszerűsíti). 1931-ben megvakul, 1941-ben meghal (a felesége is). Kevés közvetlen érintkezés a külvilággal, rossz előadó, de levelezései révén hatékony jelenlét a kor terepkutatásában.

Munkássága

Forrásai: 1. Antik kultúra archaikus rétegei, 2. Primitív népek, 3. Európai folklór. Módszere: rengeteg példa homológ rendszerezésben, nagyon kevés elméleti alap és következtetés, jó, szinte szépirodalmi íráskészség. Eszméi: evolucionizmus, a tudomány megváltó hatása, 3 fázis elmélet. Fő tézise: mágia-vallás-tudomány. A mágia definíciója és rendszerezett kifejtése: világértelmezési rendszer, célja gyakorlati, elve a rendszer személytelen, de nem materiális működése, ennek nyomán befolyásolása. Szimpatetikus mágia: össze nem kapcsolódó dolgok azonos viselkedése. Alapjai az érintkezés és a hasonlóság, ebből + mágia a varázslás, - mágia a tabu. A vallás nem konkrét, metafizikus, személyes létezőnek tekinti a szellemi lényeket, túlmutat ezen a világon. A tudomány: a mágiához hasonló eszközök és célok, de helyesebb megfigyelések alapján. Szerinte ez 3 elkülönülő és kronológiába illeszkedő fázis. Hibája: a kontextuális vizsgálat hiánya, a survival elvének kiterjesztett és kritikátlan alkalmazása, a kultúra komplex jelenségének figyelembe nem vétele, unilinearitás, elméletalkotás hiánya. Főbb művei: The Golden Bough (a rex nemorensis intézményének értelmezése), On Certain Burial Customs (a temetkezés, a lélek halhatatlansága és a lélekről alkotott képzetek kérdése), Folklore in the Old Testament (Smith nyomán a módszerek kiterjesztése az Ószövetségre, erősen bírálják). Máig használható: Pausanias-fordítás és kommentár, Fasti-fordítás és kommentár (monumentális, 6, ill. 5 kötet, 2000 oldal fölött).

FIGYELEM!

A következő félévben a XX. századi vallástörténet klasszikusait tárgyalnánk, részben kiselőadások formájában. Az ezekből való fölkészülést ajánlatos minél előbb megkezdeni. Kérem, hogy gondolják meg, kit ismernek annyira vagy kit szeretnének megismerni annyira, hogy előadást vállaljanak belőle. A javaslatokat itt, megjegyzés formájában is szívesen fogadom, illetve le lehet foglalni egyes szerzőket. Arra szeretnék figyelmeztetni, hogy kb. 14 alkalomra számítsanak, így elsősorban a valóban vallástörténésznek nevezhető (nem filozófus, teológus, pszichológus, szépíró, próféta, guru, rockzenész, stb.) tehát tudományos alkatú és források, módszer, elmélet szintjén leírható, valóban klasszikus jelentőségű és nemzetközi hatású szerzőket részesítsék előnyben. Persze vannak határterületek. A tematikát az utolsó, e félévi órán szeretném véglegesíteni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

ongo@freemail.hu

(Kőrösi Boldizsár, 2008.11.24 13:13)

Tisztelt Tanár Úr!
Szívesen vállalnék india vallásaival foglalkozó vallástörténészt.
Mircea Eliadera gondoltam, de félek, hogy túl nagy falat lenne. Tanár Úr kit ajánlana?
Tisztelettel: KB

jelentkezés

(Vonnák Diána, 2008.11.10 22:47)

Tisztelt Tanár úr!
Én Kerényit vállalnám, ha lehetséges.
Üdvözlettel VD

nightwish18@freemail.hu

(Ferencz Dániel, 2008.11.10 21:43)

Kedves Tanár Úr!

Rudolf Ottót szeretném elvállalni következő félévre!

Üdvözlettel: Ferencz Dániel