Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VALLÁSTÖRTÉNET, 10. óra

2008.11.17

ERNST PETER WILHELM TROELTSCH

A vallástudomány szociológiai korszaka, eltérő formában német és francia környezetben.
A kereszténység kísérletei a „modern fejlődés” integrálására: ennek a törekvésnek prototípusa Troeltsch.

1865-ben szül., Haunstetten (Augsburghoz közel), jómódú polgári család, orvos apa. 1884-től teológiai tanulmányok (metafizikai és történelmi érdeklődés).
Tanulmányok: Erlangen, Berlin, Göttingen (távolodás a neoorthodox lutheranizmustól). Göttingenben találkozás: Albert Ritschl, a liberális kultúrprotestantizmus képviselője, nála a protestantizmus határozott megkülönböztetése a felvilágosodás előtt (még középkor) és után, kantiánus, moralizáló vallásfelfogás (a tan és a kultusz ellenében mint egyfajta érzület, vö. a mítosz-rítus iskola eltérő szemléletével, pl. Smith).
1890-től Göttingenben oktat, egyháztörténészekkel kerül kapcsolatba: „vallástörténeti iskola” vagy „fiatal göttingeniek” – szociológiai alapú egyháztörténelem.
Heidelberg, rendszeres teológiai professzúra, házasság, egyetlen gyermek.
Politikai tevékenység, képviselő a Badeni Nagyhercegség parlamentjében, liberálprotestáns mozgalmakban részvétel.
Weberrel együtt előad a St Louis-i világkongresszuson, programadó előadást tart:
1. A kereszténység nem lehet abszolút
- abszolút vs. történeti
- bensőség vs. egyháziasság
(a modern vallási szubjektivizmus teoretikusa)
2. A vallási jelenség önálló (a priori)
- civilizáció vs. kultúra
- transzcendencia vs. egyediség
(szemben a szociológiai iskolákkal, összhangban majd R. Ottóval)
Teológia helyett 1915-től vallásfilozófia, a berlini egyetemen vallás-, társadalom- és történelemfilozófiai, valamint kereszténység története tanszék.
A háborút üdvözli, de 1916-tól kezdve kiábrándul, baloldali képviselő, vallásügyi államtitkár.
Közös európai értékek = kereszténység, de nem hagyományos formájában, válasz a kor problémáira – a kereszténység modernizálása, az érzületi, politikai kereszténység előzményeként.
1923: Angliába készülve meghal.

Főbb gondolatai és műve

1. A protestantizmus változásai
2. Weberhez hasonlóan: egyház és szekták (Die soziallehren der christlichen Kirche und Gruppen)
3. Az egyház társadalom- és kultúrtörténete (a teológia csak ennek tükre)
a) szekta (antiszociális, nonkonformista)
b) egyház (a társadalmi rendet elfogadja, sőt megerősíti)
c) misztikus választás (személyes szintézis a kettő között)
4. A lázadás-kiegyezés váltakozása (szekta-egyház) a következő szinteken:
a) család
b) politika
c) gazdaság
d) szellem

Jövőképe és hatása

Vallás nélkül összeomlás, de a kereszténységtől nem remél sokat. Hatása jelentős, de a 20-as, 30-as évek misztikus fogékonysága nem kedvez neki. A 60-as évektől a reformista keresztény gondolkodás újra előveszi. A protestantizmus társadalmi hatásairól vallott nézetei Weber megállapításait árnyalják, szerinte nem a protestantizmus, hanem annak szektás változatai jelentik a modern világ eszmei és intézményes hátterét.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.