Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZÖVEG- ÉS KIADVÁNYSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK, 1. óra

2008.09.08

I. Tájékoztató az óra tárgyáról és a fölkészülés, számonkérés módjáról

1. A tantárgy leírása

A tantárgy célja, 1) hogy a bölcsészhallgatókban kialakítsa az írott anyagok áttekinthető és

esztétikus megszerkesztésére való igényt, illetve ellássa őket a szükséges tördelői

ismeretekkel; 2) hogy bemutassa és a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tegye a magyar nyelven

írt, kinyomtatásra szánt szövegekkel szemben támasztott írásképi kívánalmakat. Az átlagos

fölhasználók szokásait és lehetőségeit tekintve a kurzus nagyrészt megmarad a Word for

Windows szövegszerkesztő program biztosította technikai keretek között, de törekszik

egyrészt a szokásosat messze meghaladó szinten kihasználni a programban rejlő lehetőségeket,

másrészt ügyelni a szöveg nem vizuális, hanem szerkezeti szempontú megközelítésére. A

nyomtatott anyagok számítógépes tördelését nem elszigetelten kívánjuk bemutatni, hanem

információtörténeti összefüggésben kezeljük mint olyan jelenséget, amely átmenetet képez a

régibb kultúrák írásbelisége és az újabb, már nem föltétlenül nyomtatott alakban megjelenő

írásbeliség között.

2. A tantárgy jellege

A tantárgy az ókori és keleti filológiák képzési ág közös tantárgya. Az előadás

látogatásköteles. A hallgatónak a számítógép üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen ismeretekkel

tisztában kell lennie. Jelentős és igazolható tördelői gyakorlat esetén a tanár –

mestermunka beadása mellett – felmentést adhat. A számonkérés egyszeri írásbeli vizsgából

áll, amelyet a félév utolsó két hetében, házi dolgozat formájában kell elkészíteni. A tanár

ezt a dolgozatot a vizsgaidőszak meghatározott napjáig értékeli. Elégtelen osztályzatot

szóbeli utóvizsgán lehet javítani.

3. Vázlatos tematika

a) Hivatkozási rendszerek, bibliográfiák
b) A könyv, a folyóirat, a dolgozat
c) A főszöveg esztétikája, a helyes oldalkép és létrehozásának eszközei
d) Címsorok, betoldások és függelékes részek
e) Karakter, bekezdés, stílus, sablon
f) Fejléc és lábléc, jegyzetek; könyvek és folyóiratok fölépítése
g) Járulékos részek: elő- és hátlapok, bibliográfia, tartalomjegyzék
h) Táblázatok, ábrák, képek beiktatása és kezelése
i) Az ideális felhasználói felület
j) Történeti áttekintés: a tipográfia öröksége és kihívásai, a kulturális emlékezet
k) Központozás, helyesírás, átírások
l) Szabványok, kézirat leadása, nyomdai és szerkesztői követelmények
m) A korrektúra

II. A hivatkozások

1. Jegyzékszerű

a) Bibliográfia/Irodalomjegyzék: az adott téma lehetőleg teljes földolgozása, a főszövegben

hivatkozásokkal.
b) Felhasznált irodalom: a főszöveg állításainak forrásai, dokumentációja
c) Tájékoztató irodalom: csak ismeretterjesztő céllal, a legfontosabbak, rövid, a

főszövegben hivatkozások nélkül

2. A hivatkozás típusai (Minden nem saját forrást föl kell tüntetni!!!)

a) Írott anyagra (ld. alább)
b) Internetes forrásra: mérlegelendő a forrás minősége; papírra szánt anyagban a

hiperhivatkozás megszüntetendő (kék, aláhúzott ne legyen); közölni kell a letöltés dátumát;

a hosszú sorokat / jel után Shift + Enter segítségével tördelni kell (szó közben Ctrl + - is

lehet)
c) Személyes tapasztalatra vagy magánjellegű közlésre: a név és szükség esetén a közlés

helye és ideje, körülményei

3. Írott anyagok idézési módja

Többféle szabvány létezik, ha egy adott, azt kell használni. A szabvány megállapításakor

figyelembe kell venni:

a) A forrás típusát (pl. könyv, folyóirat, kézirat, ős- vagy régi nyomtatvány, szövegkiadás,

gyűjteményes kötet, stb.)
b) A kiemelés eszközeit (pl. kurzív, kiskapitális, verzál, ritkított, félkövér, stb.)
c) A leírás elemeit tagoló jeleket (pl. :,;()[]- stb.)

A következő óra anyaga az írott anyagok idézési módja lesz részletesen, az FM-féle

szabvánnyal együtt.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.