Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZÖVEG- ÉS KIADVÁNYSZERKESZTÉS, 9. óra

2008.11.10

SABLON ÉS STÍLUS

Az eddigi ismeretek bonyolultabbá és ezért hosszadalmasabbá tették a szövegszerkesztést. Most következik ezek racionalizálása, amelynek köszönhetően a végeredmény egységesebb és kezelhetőbb, a folyamat pedig gyorsabb lesz. Ehhez két előfeltétel:

1. A munkafázisok elválasztása. 
Soha ne szerkesszük a szöveget írás közben. Először mindig nyers, csak karakterekből és bekezdésjelekből álló szöveget hozzunk létre. A szerkesztés folyamán mindig egyszerre egy szempont szerint dolgozzunk, és fejezzük be az előző fázist, mielőtt a következőhöz kezdenénk! (Ez addig igaz, amíg nincsenek kész sablonunk és stílusaink. Azután már lehet formátumba írni és rögtön formázni is.)

2. A szöveg absztrakt megközelítése. 
A szövegben előfordulható tartalmi elemeket, és a nekik megfeleltetett formázásokat rendszerben, elvonatkoztatva képzeljük el. Egy kiadványban, a terjedelemtől függetlenül viszonylag kevés formázástípus van (pl. egy tanulmánykötetben szerzők, címek és alcímek, lábjegyzetek, fejlécek, tomba és behúzott szöveg, idézet, szerzőéletrajz, stb.) Ezek ismétlődnek azután végig. Mielőtt belekezdenénk, tervezzük meg ezeket egymáshoz képest, mindig a teljes egészre tekintettel!

I. A sablon

A sablon az üres szövegfájlban látható vagy abban elrejtett információk összesége, elvontan, újra előhívható formában mentve. Olyan, mintha egy már jól megszerkesztett dokumentumból kitörölnénk a szöveget, és a helyébe mást írnánk, de a formátum maradna, és ezt mentenénk másként. Ilyenkor viszont az a veszély, hogy a fájlban halmozódnak a rejtett információk. Ha egy fájlnak a beállításai megfelelnek, és tartalmazza a nekünk szükséges stílusokat (ld. alább), akkor a konkrét szöveget töröljük ki, állítsunk be mindent kívánságunk szerint, majd: Mentés másként. Névadás. Alul, a fájltípusnál legördítendő a menü, és ott fog szerepelni, hogy "Dokumentumsablon". Azt kell választani, és így az adott gépen mentve lesz a "dot" formátumú sablonunk. Ez előhívható úgy, ha a Fájl/Új dokumentum parancsra kattintunk (az ikonnal nem működik!). Ekkor jobbra ott lesz, hogy Általános sablonok, abból pedig ki lehet választani a mienket. Ezt utána már szövegfájlként mentjük.

II. A stílus

A stílus a karakter vagy a bekezdés formázási tulajdonságainak összessége (betűtípus, bekezdés, nyelv, stb.). Ezeket a program automatikusan is menti, de jobb megtervezni. Az alap legyen mindig a Normál stílus. Így hozzuk létre: Formátum/Stílusok és formázás, alapul a Normál vétetik. Nevet kell adni neki. (Különben ha esetleg töröljük vagy módosítjuk az alapul vett stílust, módosul a rá épülő is.) Az egymással összefüggő, tehát együtt használatos stílusoknak célszerű úgy nevet adni, hogy az első néhány betű egy ismétlődő kód legyen (pl. kinek-kinek a monogrammja), mert így a sok automatikus vagy automatikusan mentett stílus között ezek egymás után lesznek majd, könnyebb őket megtalálni. Ezután a Beállítások/Módosítás alatt minden tulajdonságot meghatározhatunk. Rendelhetünk hozzá billentyűparancsot is. Ha maradandó a stílus, érdemes csatolni a sablonhoz, de az automatikus javítás általában nem kívánatos. Jó, ha az összetartozó stílusok egy nekik megfelelő sablonban vannak elmentve. Vagyis miután egy fájlban létrehoztuk őket, töröljük az összes többi stílust, és úgy mentjük a sablont.

A felhasználói felület akkor szerencsés, ha csak az van rajta, ami éppen kell. Ennek módja: Stílusok és formázás - a jobbra megjelenő sáv legalján Megjelenítés - Egyéni, majd a kijövő ablakban fönt és lent is minden pipát vegyenek ki, kivéve a Formátum törlése lehetőséget. Ezután fönt pipálják ki a kívánt stílusneveket. Ha így tesznek, csak azok fognak látszani a menüben. Ezt és így érdemes sablonizálni. Ha stílusra akarnak alakítani egy bekezdést, akkor vagy az egészet jelöljék ki (fontos, hogy a végén a bekezdésjelet = ¶ is!), vagy egyáltalán ne jelöljék ki, csak vigyék bele a kurzort, és úgy kattintsanak a stílus nevére vagy írják be a billentyűparancsot. Ez utóbbi a kényelmesebb és biztosabb módszer. Ha a bekezdésnek egy része van csak kijelölve, az karakter-, nem pedig bekezdésstílusnak minősül, és olyan, mint egy egyszerű formázás, csak nem egy, hanem több formázási adatot tartalmaz.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.