Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZÖVEG- ÉS KIADVÁNYSZERKESZTÉS, 4. óra

2008.09.29

Folyóiratok és gyűjteményes kötetek idézési módja.

A folyóiratok hovatartozása kettős. A szakmai közönséget, azaz az olvasót a cikk érdekli, a könyvtáros viszont nem a cikk alapján tartja nyilván a lapot. Ebből származik a sajátos eltérés. Az igényes folyóiratokban a cikkek első oldalán teljes leírás szerepel a különlenyomatok azonosíthatósága miatt. Tehát az én szabványom szerint a szerző vezetékneve kiskapitális, utána a keresztneve vesszővel vagy anélkül, kivéve, ha nem ABC sorrendű lista, utána kettőspont (azaz minden, mint a könyveknél). Ezután a cím álló betűvel, idézőjelben (az idézőjeleknél megkülönböztetendő az alul-fölül, a befelé, illetve kifelé forduló kettős kacsacsőr, az egyszeres idézőjel, a nyomdai és az írógépes!), benne a kiemelés dőlt, ha volt ilyen, a belső idézőjel kettős kacsacsőr, ha magyar idézőjelben volt a cím, egyszeres, ha angolban. A cím után idézőjel bezár, majd vessző, a folyóirat teljes címe kiírva, csupa nagy kezdőbetűvel, dőlten szedve, után központjel nélkül az évfolyam római számmal. Ha az évfolyamon belül megkülönböztetjük a köteteket (mert pl. újrakezdődik az oldalszámozás), akkor szóközök nélkül / jel, majd arab számmal a füzetszám. Utána központjel nélkül () között az évszám arab számmal, végül központjel nélkül az oldalszám (itt kötelező!) -tól, -ig, köztük Ctrl+-, tehát közepes kötőjel, a legvégén pont.

A gyűjteményes kötetek azok, amelyekben több, különböző szerzőtől származó, önálló írás szerepel, mint pl. a konferenciakiadványok. Az idézés eleje a folyóiratokéhoz, a vége a könyvekéhez hasonlít, vagyis: a szerző neve a szokott módon, majd az írás címe idézőjelben, mint a folyóiratoknál, utána vessző, majd az "in" szócska csupa álló kisbetűvel (ez csakis itt használatos, sehol másutt!). Ezt követi a kötet szerkesztőjének/-inek neve a szokott módon, majd a kettőspont után a teljes kötet címe dőlt betűvel, mint a könyveknél. Kiadó, város, évszám, mint a könyveknél, esetleg sorozatcím is, ha van, tehát minden, mintha könyv lenne, de után a tanulmány oldalszámai, mint a folyóiratoknál.

Ezzel befejeztük az idézések kérdését. Aki a gyakorlatból jobban tájékozódik, annak ajánlom a doktori disszertációm bőséges irodalomjegyzékét tanulmányozásra. Megtalálható az interneten itt, a legvégére kell lapozni (411. oldal):

FÖLDVÁRY Miklós István: Rubrica Strigoniensis. A középkori Esztergom liturgiájának normaszövegei. PhD disszertáció, ELTE BTK Nyelvtudományi Doktoriskola, Ókortudományi Program 2008. = http://latin.elte.hu/munkatarsak/FM_files/disszertacio.shtml

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.