Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


LATIN NYELV RÉGÉSZEKNEK (HALADÓ)

2009.02.09

Minden héten házi feladat egy volt záróvizsga-tétel lefordítása, egy alkalommal próbavizsgát tartunk.

1. óra (II. 9.)

Justinianus császár Iustiniana Prima városának „előléptetéséről”

 (Justinanus császár 535-ben kibocsátott 11. novellája nyomán)

A késő császárkorban a Római Birodalom közigazgatása hatalmas, számos provinciát magában foglaló egységekre, ún. praefecturákra épült, amelyeket a praefectus praetoriók vezettek. A Balkán-félsziget nagy részét az illyricumi praefectura (praefectura Illyrici) foglalta magába, melynek székhelye a dél-pannoniai Sirmiumban volt. Az 5. századi népvándorlás viharaiban e praefectura északi területe kikerült a birodalom fennhatósága alól, Justinianus azonban nagy részét visszahódította . Az észak-balkáni születésű császár szülőföldjén rögtön új várost építtetett, melynek a jövőben nagy szerepet szánt — terve azonban nem valósult meg…

In antiquis temporibus fastigium[1] praefecturae lllyrici constituta erat Sirmii, postea autem Attilanis temporibus[2] — his locis devastatis — Apraeemius[3] praefectus praetorio de Sirmio in Thessalonicam ipsam praefecturam[4] transtulit. Nunc vero deo auctore[5] ita nostra respublica aucta est, ut utraque ripa Danubii[6], una cum civitatibus ad Danubium sitis, nostrae iterum dicioni subactae sint[7]. Ideo neccessarium duximus[8] ipsam praefecturam[9], quae olim in Pannonia fuerat, ad superiores[10] partes transferre atque iuxta Pannoniam in Prima Iustiniana nostra felicissima patria collocare.  Nam nihil quidem magni distat[11] a Dacia mediterranea[12] Pannonia, multis autem spatiis separatur Macedonia Thessalonicaque a Pannonia, cuius incolae sic facilius res suas agere poterunt.

 Nyelvtani kérdések:

 1.) Tegye át Sg. gen.-ba az ipsam praefecturam jelzős szerkezetet!

2.) Milyen szerkezet a locis devastatis?

3.) Adja meg a felicissima melléknév alap- és középfokú megfelelőjét!



[1] fastigium, -ii n. : központ, székhely

[2] Attilanis temporibus : Attila idejében

[3] Apraeemius 441-ben töltötte be a praefectus praetorio tisztséget

[4] ipsam praefecturam értsd : fastigium praefecturae lllyrici

[5] deo auctore : isten segítségével, segítségének köszönhetően

[6] Danubii : Az Aldunáról van szó.

[7] subactae sint : lásd subigo 3

[8] necessarium duco 3 : szükségesnek tart, vél, gondol

[9] ipsam praefecturam értsd : fastigium praefecturae lllyrici

[10] superior, ius : északibb, északabbra fekvő (értsd: a Macedoniában fekvő Thessalonicától)

[11] nihil magni distat : nincs messze

[12] Dacia mediterranea : Dacia provincia feladása után létrehozott, az Aldunától délre fekvő tartomány, nagyjából a mai Szerbia területén

2. óra (II. 16.)

 

A gall harcosok elszántsága és a gall anyák kétségbeesése

(C. Iulius Caesar: De bello Gallico VII. 26.)

Kr. e. 52-ben Caesar Avaricum városának ostromára indult, ugyanakkor azonban Vercingetorix, a gallok vezére is a város közelébe érkezett és egy mocsaras helyen letáborozott. Avaricum ostrom alá fogott védői elhatározták, hogy átszöknek Vercingetorix jól védhető táborába....

 Galli postero die consilium ceperunt ex oppido profugere hortante et iubente Vercingetorige. Id silentio noctis non magna iactura[1] suorum sese effecturos[2] esse sperabant, propterea quod neque longe ab oppido castra Vercingetorigis aberant et palus perpetua,[3] quae intercedebat[4], Romanos ad insequendum tardabat.      

Iamque hoc facere noctu apparabant, cum matres familiae repente in publicum procurrerunt flentesque proiectae[5] ad pedes suorum omnibus precibus petiverunt, ne se et communes liberos hostibus ad supplicium dederent, quos ad capiendam fugam[6] naturae[7] et virium infirmitas impediret[8]. Ubi eos in sententia perstare[9] viderunt, conclamare et significare de fuga Romanis coeperunt.

 Nyelvtani kérdések:

1. Milyen szerkezet a hortante et iubente Vercingetorige ?

2. Határozza meg az effecturos esse alakot!

3. Milyen szerkezet az ad capiendam fugam?



[1] iactura, -ae f. veszteség, sui: az övéik, saját harcosaik

[2] efficio3 feci, fectum: véghez visz

[3] palus perpetua : nagy kiterjedésű mocsár

[4] intercedebat : köztük terült el

[5] proicio 3 ieci, iectum : odaveti magát

[6] fugam capio 3 : menekül, elfut

[7] natura itt: a gyermeki test

[8] impedio 4 : akadályoz, gátol amiben ad + acc.

[9] in sententia perstare: szándéka mellett kitartani

II. óra (II. 16.)

Igeneves szerkezetek: abl. abs. és acc. cum inf. bevezetése. Új anyag:

 

Milyen hadvezérek voltak a leghasznosabbak a Római Birodalom számára?
 
Marcus Tullius Cicero az "Istenek természetéről" c. művében a következő szemléletes példákkal mutatja be, hogy milyen katasztrófába torkollhat, ha egy hadvezér figyelmen kívül hagyja, netán ki is gúnyolja az istenek üzenetét közvetítő előjeleket.

P. Claudius[1] bello Punico primo per iocum deos irridens, cum cavea liberati pulli[2] non pascerentur[3], mergi eos in aquam iussit, ut biberent, quoniam e@sse nollent[4]. Qui risus classe devicta multas ipsi lacrimas, magnam populo Romano cladem attulit. Collega eius L. Iunius[5] eodem bello nonne tempestate classem amisit, cum auspiciis[6] non paruisset? Itaque Claudius a populo condemnatus est, Iunius necem sibi ipse conscivit[7]. Coelius[8] scribit C. Flaminium[9] religione[10] neglecta apud Trasimenum cecidisse.
Quorum exitio intellegi potest[11] eorum imperiis[12] rem publicam amplificatam esse, qui religionibus[13] paruissent.
 
Nyelvtani kérdések:
1.      határozza meg a condemnatus est alakot:
2.      milyen szerkezet a religione neglecta?:
3.      milyen szerkezet a rem publicam amplificatam esse?:


[1] Publius Claudius Pulcher Kr.e. 249 -ben consul, a nyugat-szicíliai Drepana kikötője előtt vívott tengeri ütközetben vereséget szenvedett a pún flottától.
[2] pullus -i m. : csirke, itt jóscsirke.
[3] pascor 3 pastus sum : eszik
[4] a nollent coniunctivusát a iussitnak való alárendeltsége magyarázza; fordítani kijelentő módban kell!
[5] Lucius Iunius Pullus consultársa volt Claudius Pulchernek és flottáját még ugyanabban az évben a dél-szicíliai Camarina előtti szirtes, sziklás tengerrészen hatalmas vihar pusztította el.
[6] auspicium -i n. : jósjel, előjel
[7] necem sibi consciscere : öngyilkos lesz, önkezével vet véget életének
[8] Coelius Antipater Kr.e. 2. századi római történetíró, a 2. ("hannibáli") pún háború krónikása
[9] Gaius Flaminius, a Kr.e. 217-es év consula, a Hannibállal való összecsapás előtt szintén figyelmen kívül hagyta a rossz előjeleket.
[10] religio -onis f. : vallási kötelesség
[11] intellegi potest : látható, belátható
[12] imperium -ii n. : fővezérség, parancsnokság

[13] religio többesszámban itt: vallási előírások

Mechanikus szinten elmagyaráztam az abl. absolutust, néhány példán be is mutattam.

3. óra (II. 23.)
A tudás a legnagyobb kincs, mely el nem vehető tőlünk
 
Kürénéi Arisztipposz (élt kb. Kr. e. 435—366) görög vándorfilozófus, Szókratész tanítványa, számos ókori anekdota hőse volt. Ezek a történetek nemcsak talpraesett embernek mutatják, aki minden helyzetben föltalálja magát, hanem valódi bölcsnek is, akinek mondatai ma is megszívlelendők.
 
Aristippus philosophus, cum ad litus Rhodi naufragio eiectus animadvertisset geometricas  figuras descriptas, exclamavisse ad comites ita dicitur: „Bene speremus! Hominum enim vestigia video”'. Statim in oppidum Rhodum contendit et recta@ in gymnasium1 ve@nit. Ibi de philosophia disputans2 tantis muneribus3 est donatus, ut non solum se ornaret, sed etiam eis, qui una4 fuerunt, praestaret5 et vestitum et cetera ad victum6 necessaria. Cum autem eius comites in patriam reverti voluissent interrogarentque eum, quidnam7 vellet domum renuntiari8, tunc ita mandavit dicere: "Eiusmodi9 possessiones10 et viatica liberis11 oportet parari, quae etiam e naufragio una12 possent enatare." Namque ea vera praesidia13 sunt vitae, quibus neque fortunae tempestas iniqua14 neque publicarum rerum mutatio15 neque belli vastatio potest nocere.
 
Nyelvtani kérdések :
1.      Milyen szerkezet az  Aristippus… exclamavisse… dicitur?
2.      Melyik igének milyen alakja a vellet?
3.      Tegye az animadvertisset igealakot coniunctivusból indicativusba (minden mást hagyjon változatlanul)!

4. óra (III. 2.)

Egy Szókratész-tanítvány a sok közül?

Az alábbi történet főszereplője szerényen "névtelenségbe" burkolózik, nyilván mert tudja, hogy nem a név ismertsége, hanem a gondolatok igazsága a halhatatlanság ajánlólevele.
 
 
Cum venisset Plato ad ludos Olympicos, frequentissimum omnium in Graecia conventum[1], Olympiae contubernium iniit[2] cum ignotis hominibus, quibus ignotus fuit et ipse. Ita vero eos cepit[3] ac sibi devinxit[4] morum suavitate[5], ut peregrini illi gauderent fortuito talis viri convictu[6]. Neque vero Academiae aut Socratis mentionem ullam[7] fecit, hoc solum illis declaravit[8] se Platonem appellari.
            Postea eos, cum Athenas venissent peractis[9] ludis, perhumaniter accepit. Tum hospites "Age[10]" inquiunt[11] "monstrá nobis illum tibi cognominem[12] Socratis discipulum, cuius magna ubique fama est! Duc nos in Academiam, ut ex eius quoque colloquio[13] aliquem fructum colligamus[14]!" At ille leviter subridens "Ego vero" inquit "ille ipse sum." Obstipuerunt[15] illi ignorantes, quod socium tamdiu habuissent tantum[16] virum.
 
Nyelvtani kérdések :
1.      Milyen szerkezet a  peractis ludis?
2.      Melyik igének milyen alakja a gauderent?
3.      Tegye az habuissent igealakot coniunctivusból indicativusba (minden mást hagyjon változatlanul)!


[1] conventum : conventus -us m. = gyűlés, összejövetel
[2] contubernium inire : közösen megszáll, egy fedél alatt száll meg vkivel
[3] cepit : capio 3 itt: lebilincsel, elbűvöl
[4] devinxit : devincio 4 itt: (magának) megnyer, lekötelez
[5] morum suavitas : kellemes modor
[6] fortuitus convictus : véletlen szülte együttlét, társaság
[7] neque ullam : nullam (= non erősítve: egyáltalán nem)
[8] declaravit : declaro 1 itt: mond, elárul (magáról)
[9] peractis : perago 3 itt: (passivumban) befejeződik, véget ér
[10] age : nosza! rajta! gyerünk!
[11] inquiunt lásd inquam
[12] tibi cognominem : cognominis, -e = (vkivel) azonos nevű
[13] colloquio : colloquium -ii n. = beszélgetés
[14] fructum colligere ex aliqua re : vminek a gyümölcsét, hasznát élvezni
[15] obstipuerunt : lásd ostupesco 3!

[16] tantum lásd tantus 3

4. óra (III. 9.)

Humoros anekdota Enniusról és Nasicáról

 
Retorikai mesterművében, a De oratore-ban Marcus Tullius Cicero a szónoklattan fontos elméleti és gyakorlati kérdései között a szellemességet, a humort is tárgyalja: ezek hiányában szerinte senki sem lehet ideális szónok. Felsorolja a vicc, a humor, szellemesség fajtáit, példákkal együtt. Ezek között kapott helyet a következő történet, mely Quintus Enniusszal, a költővel (Kr.e. 239-169) és Scipio Nasicával, a Kr.e. 191-es év consulával esett meg.
 
Valde ridentur[1] et[2] — hercule — omnia, quae a prudentibus per simulationem subabsurde salseque[3] dicuntur. Ex hoc genere[4] est etiam illud[5] Nasicae. Qui cum ad poetam Ennium venisset, eique ab ostio quaerenti[6] Ennium[7] ancilla dixisset domi non esse, Nasica sensit illam[8] domini iussu dixisse et illum[9] intus esse. Paucis post diebus cum ad Nasicam venisset Ennius et eum ad ianuam quaereret, exclamat Nasica se domi non esse. Tum Ennius "quid? ego non cognosco vocem – inquit – tuam?" Hic[10] Nasica: "homo es impudens: ego, cum te quaererem, ancillae tuae credidi[11] te domi non esse, tu mihi non credis ipsi[12]?"
 
Nyelvtani kérdések :
1.      Milyen szerkezet az  exclamat… se domi non esse?
2.      Melyik igének milyen alakja a quaerenti?
3.      Tegye az venisset igealakot coniunctivusból indicativusba (minden mást hagyjon változatlanul)!


[1] ridentur : ti. a nobis (értsd: a nobis audientibus)
[2] et : itt: is
[3] -que itt: de
[4] genus –eris n. : faj(ta), nem
[5] illud Nasicae : Nasica híres válasza (ti. Enniusnak)
[6] ei.. quaerenti : ti. Nasicae
[7] Ennium : quaerenti–hez is tartozik!
[8] illam ti. ancillam
[9] illum : ti. Ennium
[10] Hic : adverbium
[11] credo 3 : (el)hisz valakinek (dat.)

[12] mihi… ipsi : összetartozik

5. óra (III. 16.)

Julianus barát megtalálja a volgamenti magyarokat

 
Julianus barát 1235-ben indult el a mai Hilton Szálló helyén egykor volt domonkosrendi kolostorból a keleten visszamaradt magyarok keresésére. Útját IV. Béla ifjabb király — Szent Erzsébet testvére — támogatta.
 
Fratres praedicatores,[1] cum in Magna Bulgaria relictos Hungarorum degere cognovissent, fratrem Julianum ad eos quaerendum miserunt. In una civitate Magnae Bulgariae frater Julianus mulierem Hungaricam invenit, quae de terra, quam quaerebat, ad partes[2] illas tradita est viro[3]. Illa nuntiavit fratri[4] ipsos Hungaros, quos quaereret, ad duas diaetas[5] vivere. Julianus iuxta flumen Ethyl[6] invenit eos, qui adventu ipsius non modicum[7] gavisi sunt[8] omnino habentes Hungaricum idioma.[9] Gens Tartarorum[10] vicina est illis, quae gens de terra sua exire proposuit,[11] ut pugnarent cum omnibus, qui eis resistere voluerint. Julianus decrevit[12] domum redire, ut de periculo Tartarorum certiores faceret[13] Hungaros.
 
Nyelvtani kérdések :
1.      Milyen szerkezet az  ad eos quaerendum?
2.      Milyen szerkezet a nuntiavit… ipsos Hungaros… vivere?
3.      Tegye az cognovissent igealakot coniunctivusból indicativusba (minden mást hagyjon változatlanul)!


[1] Fratres praedicatores = domonkosrendi barátok
[2] partes = terület
[3] viro tradere = férjhez ad
[4] ti. Juliano
[5] diaeta = napi járóföld
[6] Ethyl = Volga
[7] modicum = modicë
[8] lásd: gaudeo2, vonzata itt ablativus (adventu)
[9] idioma -atis n. = nyelv
[10] Tartari = tatárok
[11] propono 3 = célul tűz ki, elhatároz
[12] lásd decerno 3

[13] certiorem facit aliquem = értesít valakit

6. óra (III. 23.)

Polus, a nagy színész

 
 
Gyakran halljuk manapság egy-egy színészről, hogy mennyit készül egy szerepre: milyen sok tapasztalatot gyűjt, mennyi élményt dolgoz fel, milyen eszközöket vet be, hogy minél nagyobb átéléssel tudjon játszani. Természetesen az ókorban sem volt ez másképp...
 
 
Histrio in terra Graecia fuit famā celebri, qui gestūs et vocis claritudine et venustate ceteris antistabat: nomen fuisse aiunt Polum, tragoedias poetarum nobilium scitē atque singulari arte actitavit. Is Polus unicē amatum filium morte amisit. In eo tempore Athenis Electram Sophoclis acturus[1] gestare urnam quasi Orestis ossibus[2] impletam debebat. Ita compositum fabulae argumentum est[3], ut veluti fratris reliquias ferens Electra comploret commisereaturque eius interitum. Igitur Polus lugubri habitu Electrae[4] indutus ossa atque urnam e sepulcro tulit filii et quasi Orestis[5] amplexus[6] opplevit theatrum non simulacris[7] neque imitamentis, sed luctu atque lamentis veris et spirantibus. Itaque cum agi fabula[8] videretur, dolor sincerus actus est.
 
 
Nyelvtani kérdések
1. Milyen szerkezetet ismer fel az agi fabula videretur kifejezésben?
2. Milyen eset az Athenis?
3. Melyik szónak milyen alakja az impletam?


[1] (fabulam) agere – színdarabot előadni
[2] l. os, ossis n.
[3] összetartozik: compositum est
[4] habitus, -us m. – ruha, öltözet (a női szerepeket is férfiak játszották)
[5] ti. ossa atque urnam Orestis
[6] l. amplector 3 amplexus sum – participium perfectum passivi aktív jelentésben(!)
[7] simulacris = simulaminibus

[8] agi fabula lásd az 1. jegyzetet!

8. óra (IV. 6.)

A hamis jós büntetése

 

 

A rómaiak sohasem kezdtek csatát anélkül, hogy az istenek beleegyezését ki ne kérték volna. De mi történik akkor, ha mást mondanak az istenek és mást a jósok? Ilyen helyzetbe került L. Papirius Cursor consul Kr. e. 293-ban, a III. samnis háború egy fontos ütközete előtt; történetünkben arról olvashatunk, hogyan keveredett ki a csávából.

 

Papirius consul, cum ad dimicandum iam satis paratus esset, pullarium[1] in auspicium misit[2]. Ille autem sic ardebat pugnae cupiditate, ut non prosperantibus[3] avibus optimum auspicium consuli nuntiaret. Sed, dum ad pugnam exercitus praeparatur, de auspicio eius diei[4] altercatio inter pullarios orta est, quam[5] miles quidam exaudivit et consuli detulit[6]. Cui[7] Papirius: „Tu quidem – inquit – macte virtute diligentiāque esto[8]; ceterum, qui auspicio adest[9], si falsum nuntiat, in se ipsum recipit religionem[10].” Centurionibus deinde imperavit, ut pullarios in primam aciem constituerent. Priusquam concurreretur, emisso temere pilo ictus[11] cecidit pullarius mendax. Quod[12] ubi Papirio nuntiatum est, ille deorum auxilio fidens signa canere[13] iussit, hostesque invasit et vicit.

 

Nyelvtani kérdések

1.      Milyen szerkezet a non prosperantibus avibus?

2.      Melyik igének milyen alakja az orta est?

3.      Tegye az adest igealakot indicativusból coniunctivusba (minden mást hagyjon változatlanul)!



[1] A pullariusnak nevezett papok feladata volt azoknak a jóscsirkéknek a gondozása, amelyek táplálkozásából a tervezett vállalkozás sikerére vagy kudarcára következtetni lehetett.

[2] in auspicium mittere – elküld jóslatot kérni

[3] prospero 1 – sikert ígér

[4] eius diei  – aznapi

[5] quam : a qui, quae, quod-ból!

[6] keresse a defero igénél!

[7] relatív mondatfűzés!

[8] tu … macte esto – „dicséret neked” (amiért: Abl.)

[9] auspicium itt: jóslás; adest : keresse az assum igénél!

[10] religio, -onis f – itt: átok

[11] ictus  – eltalálva

[12] relatív mondatfűzés!

[13] signa canere    csatajelet megfújni

Az utolsó órákra:

 

Alba Longa pusztulása

 

Alba Longa városát és Rómát ősi kapcsolat kötötte össze: a jól ismert monda szerint az Alba Longából származó ikerpár, Romulus és Remus alapította meg Rómát. Idővel azonban megromlott a viszony a két település között, háborúba keveredtek egymás ellen, melynek eredményeként Alba Longa kénytelen volt meghajolni Róma akarata előtt. Hogy többé ne ismétlődhessen meg ez a végső soron rokonok közt dúló háború, Alba Longa lakosságát Rómába telepítették át, városukat pedig a földdel tették egyenlővé – szövegünk a kitelepítés szívfacsaró képsorát mutatja be.

 

Iam equites Albam praemissi erant, ut multitudinem traducerent Romam. Legiones deinde ductae sunt ad diruendam urbem. Quae[1] ubi intraverunt portas, non quidem invenerunt tumultum, nec pavorem – sed silentium triste ac tacita maestitia ita defixit omnium[2] animos[3], ut prae metu obliti[4], quid relinquerent, quid secum ferrent[5], alii in liminibus starent, alii errabundi domos suas pervagarentur[6]. Ut iam equitum[7] clamor exire[8] iubebat, iam fragor tectorum[9] ex ultimis urbis partibus audiebatur, continens agmen migrantium implevit vias. Egressis urbe Albanis Romani passim publica privataque omnia tecta adaequaverunt solo, unaque hora quadringentorum annorum[10] opus, quibus Alba steterat, excidio ac ruinis dedit.

 

Nyelvtani kérdések

1. Tegye activumba a praemissi erant kifejezést, minden egyebet változatlanul hagyva!

2. Határozza meg a migrantium alakot (szófaj, szám, eset)!

3. Milyen szerkezetet takar az egressis Albanis kifejezés?

 



[1] quae – relatív mondatfűzés

[2] omnium ti. Albanorum

[3] animos defixit – „összeszorította a szívét”, „megbénította a lelkét”

[4] obliti − l. obliviscor 3 oblitus sum, attributum praedicativum, a starent és a pervagarentur logikai alanya

[5] quid relinquerent, quid secum ferrent – az oblititől függ (függő kérdés)

[6] a mondat váza: ita defixit, ut starent, (ut) pervagarentur – következményes mellékmondat

[7] equitum – l. eques, -itis m.

[8] exire – l. exeo 4 exivi exitum

[9] tectatectum, -i n. = 1. tető, 2. épület, ház

[10] quadringenti anni – 400 év

 


Amit a hiénákról feltétlenül tudni kell

(Plinius: NH VIII. 105 nyomán)

 

Hyaenis utramque esse naturam et alternis annis mares, alternis feminas fieri atque parĕre sine mare vulgus credit, Aristoteles negat (10 p.). Collum, ut iuba, in continuitatem spinae porrigitur (5 p.), flectique non quit, nisi totum corpus circumagitur (5 p.). Multa praeterea mira de eis traduntur (3 p.), sed maxime haec (1 p.). Hyaena sermonem humanum inter pastorum stabula assimulat (5 p.), nomenque alicuius addiscit (3 p.), quem evocatum foris laceret (5 p.). Item vomitionem hominis imitatur ad sollicitandos canes (6 p.), quos[1] invadat (2 p.). Ab uno hoc animali sepulcra eruuntur inquisitione corporum (5 p.). Femina raro capitur (2 p.). Oculis mille sunt varietates colorumque mutationes (4 p.). Praeterea umbrae eius contactu canes obmutescunt (5 p.), et quibusdam magicis artibus omne animal, quod ter lustravit, in vestigio haeret (7 p.).

 

Nyelvtani kérdések

1.) Tegye át Sg. gen.-ba a totum corpus jelzős szerkezetet! (4 p.)

2.) Milyen szerkezet az ad sollicitandos canes? (4 p.)

3.) Adja meg a raro adverbium közép- és felsőfokú megfelelőjét! (4 p.)

A ZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSRE A KÖVETKEZŐ VÁLASZT KAPTAM AZ ILLETÉKESTŐL:

"Gondolom felvették a VAN-100-at, így nincs más dolguk mint
hogy jelentkezzenek valamelyik ETR VAN-100-as írásbelire,
mondjuk a 22-ire, mert ott bőven van hely (a másik a 29-e),
s egyben gyárthatnál nekik egy tételt, az igényeiknek
megfelelően, s ha ráérsz, lehetnél, mondjuk Jóskával az
írásbeli rész lebonyolítója (Rita meg Zoli megcsinálja a 29-it).
Jelölj ki a régészeknek egy avagy két szóbeli időpontot,
attól függően hogy mennyien vannak, s küldd el nekem az
időpontot, hogy mikor szóbeliztetnéd őket (elnököt szerzünk rá)."

Az időpontról tehát gondolkodjanak, hogy jövő hétfőn véglegesíthessük!


[1] quos = ut eos

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Elégtelen írásbelik

(FMI, 2009.06.09 09:56)

Ezt a választ kaptam, mit szólnak? A továbbiakban írjanak nekem emailben:

Kedves Miklós!

Ott volt kiírva a nemszakos hirdetőn a javító írásbeli időpontja és jelentkezési listája!
9-en jöttek a 25 elégtelenből...
Jóskával 9-12h-ig ott ültünk a 212-esben...
A lista május 25-tól kinn függött a lift melletti hirdetőn... (évek óta ez a rendszer!!)
Annyit lehet tenni, hogy magánjelleggel hirdetsz nekik gyorsan egy javító írásbelit (mondjuk amikor az első szóbelid van, s ha átmennek, jöjjenek a második időpontodra), ezt nem kell az ETR-ben meghirdetni, csak a hirdetőtáblán, s mondd nekik, hogy iratkozzanak fel, s jöjjenek el: az első szóbelidre kérd a 212-es termet, s hátra ültesd le azokat akik javító íb-t írnak, adj nekik vmi tételt, s közben szóbeliztettek elől.

groma.kata@gmail.com

(Groma Katalin, 2009.06.04 14:02)

Tisztelt Tanár Úr!

Sajnos nem sikerült az írásbeli része a záróvizsgának, és azt szeretném megkérdezni, hogy mivel az eredmények a második írásbeli időpontot követően váltak ismertté, van-e még lehetőség a vizsga letételére ebben a vizsgaidőszakban? Az etr alapján csak egy július 3-i időpontot látok, de ez szóbaliként szerepel, és nem tudom, erre jelentkezhetek-e? Segítségét előre is köszönöm: Groma Katalin

Vizsga

(Zay Orsolya, 2009.05.10 13:32)

Tisztelt Tanár Úr!
Mi nem vettünk fel semmiféle VAN-100-as kódot, ugyanis nekünk nincs ilyen meghirdetve. A 22-e meg nem jó általában véve senkinek ugyanis a régész alapvizsgát eddig mindenki június 2-án akarja csinálni, és előtte legalább 4 vizsgánk van, ugyanis ezek (2 bevezetés, 2 anyagismeret) KÖTELEZŐEK, hogy vizsgázni tudjunk. Van olyan vizsga ami aznapra lehet meghirdetve. Kérem a tanár urat, mielőtt leadná a kollégáinak az időpontot, egyeztessen velünk is hétfői óránkon!!!

Tisztelettel,
Zay Orsolya